Terhesség hétről hétre: 31. hét

A magzat

Sok orvos azt javasolja pácienseinek, hogy a harmadik trimeszter során figyeljék kisbabájuk mozgását. A feladat a következő: Mindennap nagyjából ugyanabban az időpontban (ha lehet, akkor amikor a magzat a legaktívabb), pihenj le, és számold, mennyi ideig tart, míg a baba tízet rúg, fordul vagy hadonászik — bármilyen mozgás számít. Ideális esetben ez egy óránál rövidebb idő alatt lezajlik. Sok nő úgy találja, hogy mindössze néhány percet vesz igénybe, napszaktól függően. Ha egy óra eltelik mozgás nélkül, egyél pár falatot, dőlj le, majd próbáld meg újra! Ha így sem érzel semmit, konzultálj orvosoddal! Kisbabád most kb. 28 cm a feje tetejétől a popsijáig (teljes testhossza 42,5 cm), súlya pedig kb. másfél kiló – akárcsak egy ananász! Most már több hete a magzati pozícióban, lábait felhúzva helyezkedik el. Sokat kell még növekednie: nem lesz sokkal hosszabb, de ebben a hónapban még közel egy kilót fog hízni. Még kilenc hét, és üdvözölhetitek egymást! Ne aggódj amiatt, ha kisbabád egyre kevésbé aktív, ahogyan a hetek telnek. A kevésbé gyakori mozgás most valójában azt jelenti, hogy jó irányban fejlődik (feltéve, ha mindennap 10 mozgásjelet számolsz meg egy órán belül). Mozgásai egyszerűen kevésbé szabálytalanná, jóval szervezettebbé válnak; ráadásul az anyaméhben sincs annyi hely mint pár héttel ezelőtt.

A terhesség

Előfordulhat, hogy pár hónapja már nehezebben veszed a levegőt; mostanra fokozódhat ez az érzés. Ennek oka, hogy a folytonosan táguló méh a tüdőhöz nyomja a rekeszizmot. Szerencsés, ha a magzat lejjebb helyezkedik el a pocakban: a magzatukat magasan hordó nők ugyanis még nehezebben kapnak levegőt. Ha lihegni-pihegni kezdesz, végy néhány mély lélegzetet (amilyen mélyet csak tudsz). A terhesség vége felé (a 37-38. hét környékén) lehet hogy elmúlik, ha a baba lejjebb száll a medencében, így a tüdő és a rekeszizom megkönnyebbülhetnek. A második trimeszter közepe óta valószínűleg már figyeled a korai vajúdás jeleit. Most hogy már a harmadik trimeszterben jársz, a tested esetleg elkezdi gyakorolni a vajúdást. Ezeket a gyakorló összehúzódásokat nevezzük Braxton-Hicks összehúzódásnak. Ezek különböznek a korai vajúdásos összehúzódásoktól, és nincs ok miattuk az aggodalomra! Hogyan tudjuk a kettőt megkülönböztetni egymástól? Ha az összehúzódások rendszertelenek és elmúlnak attól, hogy testhelyzetet változtatsz vagy sétálsz egyet, az valószínűleg Braxton-Hicks.