Szülőnek lenni. Tervezés: hogyan legyünk jó szülők?

Fő a csapatmunka!

Mostanság már természetes, hogy apukák is egyre gyakorlatiasabb szerepet vállalnak a gyereknevelésben! Sor került azonban arra az ominózus beszélgetésre, mikor elosztjuk, hogy ki-ki milyen szerepet vállal és hogy ez hogyan fog működni a hétköznapokban? Fordítsunk időt arra, hogy átbeszéljük a legfontosabb tudnivalókat a baba érkezésével kapcsolatban: éjjeli etetések, az altatás menete és minden egyéb teendő, mely jelentősen átalakítja a korábban megszokott életformánkat!

Csapatjátékos

Az apukák manapság fontosnak tartják, hogy ők is kivegyék részüket a gyerekneveléssel járó feladatokból. De megtörtént már az, hogy ténylegesen leültünk és megosztottuk egymással a szülőséggel kapcsolatos gondolatainkat, terveinket, félelmeinket, vagy hogy mit jelent számunkra a jó szülő? Miénk lesz vajon az esti etetés? És mi a helyzet az álmatlan éjszakákkal? A várandósság azon szakasza, amikor partnerünk kicsit jobban és energikusabbnak érzi magát, a legjobb idő ara, hogy mindezeket a kérdéseket alaposan átbeszéljük. Üljünk le és vitassuk meg, hogy mik az elvárásaink, és hogyan képzeljük el a hétköznapokat miután a pici megszületett! Tervezzük meg már jó előre, hogyan lehetünk párunk segítségére a kritikus jelentőséggel bíró első pár héten, és tisztázzuk, hogy ő hogyan képzeli el szerepünket a pici gondozásában! Ha pedig valamiben nem egyezik a véleményünk – ami valljuk be gyakran előfordul, – akkor igyekezzünk minél előbb megoldást találni! Ne hagyjuk ezeket a terhesség utolsó időszakára, mikor partnerünk már sokkal fáradtabb és elege van az egészből.

Tervezzünk előre!

A kettesben töltött idő egy részét szánjuk a tervezgetésre, hogy milyen lesz az élet azután, hogy az újszülöttet hazahoztuk a kórházból, milyen nevelési elveket követünk majd, és hogy kire hárul a felelősség a különböző teendőket illetően! Kezdjünk el már a várandósság alatt sűrűbben tevékenykedni a ház körül – főzés és egyéb háztartási feladatok ellátása, – hiszen a baba érkezésével ez is szerves részét képezi majd az apaságnak. Ajánljuk fel partnerünknek, hogy átvesszük tőle azokat a feladatokat, amik már sokkal megerőltetőbbnek és stresszesebbnek bizonyulnak számára, mint például a bevásárlás. Ez nemcsak jó gyakorlás, de jelezzük is vele kedvesünknek, hogy komolyan gondolunk az apaság szerepére. Ne feledkezzünk meg róla, hogy az ő hétköznapjaira már most óriási hatással van a várandósság, melynek terheiben sajnos nem tudunk vele osztozni; ezért fontos, hogy igyekezzünk megadni számára mindazt, amire szüksége van, így pedig nem csak közelebb kerülünk egymáshoz, de igazán jó szülő válik majd belőlünk.