Megoldások az altatásra: 7-9 hónapos babák

Rachel Morris

Ha kisbabánk nem alszik jól, akkor valószínűleg nekünk sem jár ki a pihenésből. Szerencsére 7 és 9 hónapos kor között, a legtöbb baba sokkal többet alszik, mint újszülött korában. De ha az altatás minden napos kihívássá vált (vagy ha gyakori, hogy az éjszaka közepén gyermekünk sírására riadunk fel), akkor valószínűleg itt az idő, hogy változtassunk a megszokott altatási rutinon! Itt van néhány megoldás, melyel garantáltan mindenki az igazak álmát alussza majd!

Legyünk mindig következetesek!

Azok a kisbabák, akiket minden este a megszokott rituáléval altatnak, jobban alszanak, ezért érdemes fontolóra venni egy ilyen esti rutin kialakítását, és fontos, hogy utána tartsuk is magunkat hozzá! Ha este játékra kerül sor, akkor az történjen nyugodt, csendes körülmények között! De lehet szó esti fürdetésről, mese olvasásról, altatódalok énekléséről vagy a családi album közös nézegetéséről is.

Bármit is választunk, a lényeg az, hogy minden este ugyanazokat a tevékenységeket és ugyanabban a sorrendben végezzük! Kisbabánk kedvencét pedig mindig hagyjuk utolsónak! (Egy ilyen esti rutin kialakítása az elfoglalt anyukákat is könnyedén ellazítja!)

Bár nem egyszerű, de legyünk kitartóak!

Egy idő után kisbabánk megérti: ha alvásidő, akkor egyedüllét, és ez nem tetszik neki. Mi az eredmény? Sírás-rívás, ami mindig szívfacsaró egy szülő számára. Bár az ösztöneink azt súghatják, hogy rohanjunk a gyerekszobába és fogjuk a picit a karjainkba, de a legjobb, ha először várunk egy pár percet, esélyt adva ezzel arra, hogy szemünk fénye magától visszaaludjon!

Ha mégis úgy döntünk, hogy megnézzük mi a helyzet, fontos, hogy ne vegyük fel kisbabánkat, mert akkor kezdhetjük az egész altatási procedúrát elölről. Annak elkerülése érdekében, hogy elalvásnál a kicsi függővé váljon a jelenlétünktől, csak pár percig maradjunk mellette, utána halkan feküdjünk mi is vissza!

Időzítés mindenek felett

Próbáljuk meg úgy szervezni az esti rutint, hogy a pici akkor kerüljön ágyba, mikor ugyan már fáradt, de még ébren van. Ezzel szoktatjuk őt ahhoz, hogy a saját ágyában szenderüljön el és ne a karjainkban. Sőt mi több, ha felsír az éjszaka közepén (ami valljuk be, elég gyakori ebben az időszakban), akkor nagyobb eséllyel alszik vissza a egyedül, a mama jelenléte és ringatása nélkül.

Sose feledkezzünk meg arról, hogy ezek a problémák idővel mind megoldódnak. Addig pedig nincs más dolgunk, mint kitartónak lenni a cél érdekében!