Natural-sensitivities

Gyermeki érzékenység

Annette Karmiloff-Smith & Malte Mienert PhD, FBA, FMedSci, MAE & Prof. Dr.

2014.10.17.

Az érzékenység sok mindenre kiterjedhet, és személytől függően változhat, de általános érzékenység minden gyereknél kivétel nélküll megfigyelhető. Az általános érzékenység, ami 2-7 éves korban jelentkezik, a kognitív, szociális, testi és természeti fejlődésükkel hozható összefüggésbe.

Többszörös ragaszkodás kialakítása


Az első alkalmak során, amikor másra bízzuk a gyerekünket, meg kell tanulnia kialakítani a kapcsolatot másokkal is, nemcsak a szüleivel. A gyerekünk a függetlenség egy új aspektusával fog megismerkedni. Ez az időszak nehéz lehet – nem csak a gyereknek, de számunkra is!

Amikor új kapcsolatokat alakítanak ki, gyakran reagálnak általános érzékenységgel a gyerekek például a vécézésre – kényelmetlenül érzik magukat egy személy előtt, aki más, mint anya vagy apa. Azáltal, hogy adunk nekik valami olyan tárgyat, amit otthon is használ, bizalmat fog ébreszteni benne és kapcsolatot teremt az otthon és az új felügyelő között.

Tippek, melyek segíthetnek a kicsiket a kapcsolatok kezelésében:


Fontos, hogy kapcsolatot építsünk ki a gyermekünk és a rá vigyázó személy között! Ez bizalmat ad ahhoz, hogy gyermekünket rábízzuk a gondozóra és ez a bizalom átragad a gyerekre is.
Próbáljuk megoldani, hogy amikor a gyerek tőlünk elsétál a másik személy felé akivel kapcsolatot kell kialakítania, a tekintetünk pozitív és bátorító legyen. Növeljük a gyerek függetlenségét!
A gyerekek könnyen nyugtalanokká válnak a változástól. Próbáljunk meg rendszeres rutint kialakítani ugyanazokkal az emberekkel és tárgyakkal, termékekkel. Egy új fogkefe vagy sampon amit az „engedélyük” nélkül vettünk, visszaesést válthat ki a fejlődésükben.

Tudatos, értékelő érzelmek


3-4 éves korban a gyerekünknek kialakul az elképzelése arról, hogy miképp szeretné, hogy rá tekintsenek és kezeljék őt, követi a természetes fejlődést és olyan vonások alakulnak ki nála, mint az önbizalom és szégyenérzet.

Ha a kicsink magának szeretné kitörölni a fenekét vécézés után, akkor időt kell neki hagynunk arra, hogy megpróbálja magának is elvégezni. Eleinte mutassuk meg neki hogyan csinálja, majd figyeljük és bátorítsuk a próbálkozásait. Ha gyerekbarát termékeket adunk neki, - ami kifejezetten a kis kezéhez van kifejlesztve, - képessé teszi őt arra, hogy egyedül megcsinálja, ezáltal büszke legyen a sikereire.

Hasznos tanácsok a kicsik önbizalomhiányának és félénkségének leküzdésére:


Találjuk meg azt az egyensúlyt, ahol elegendő segítséget nyújtunk, de közben hagyjuk, hogy a dolgokat egyedül oldja meg. Ne avatkozzunk közbe túl korán! Ajánljuk fel a segítségünket és fogadjuk el, hogy a fejlődésük során lesznek kudarcaik; a lényeg, hogy próbálkozzon! Ha csemeténknek nem sikerül egy kitűzött feladatot teljesítenie, akkor nyugtassuk meg, hogy nem baj – „gyakorlat teszi a mestert” és következőre sikerülni fog!
Amikor gyermekünk valamilyen tevékenység iránt érdeklődik, adjunk neki egy könnyű feladatot, amit megcsinálhat és hagyjunk rá elég időt, hogy sikerüljön. Ahogy a természetes fejlődés útján halad előre, engedjük, hogy magának találjon ki feladatot, amit megcsinálhat. Gratuláljunk a legkisebb eredményhez is!
Amint sikerült egy feladatot véghezvinnie, találjunk ki egy győzelmi dalt, amit együtt előadhatunk minden alkalommal, amikor jól csinál valamit. Ez segíthet a gyereknek, hogy emlékezzen a feladatra és a szükséges lépésekre.

Önértékelés vagy tudatos érzelmek


2-3 éves korban a gyerekünk elkezdi felfogni, hogy egy különálló személy a saját egyéniségével; elkezdenek a szégyenlősség és a szemérmesség vonásai kialakulni. A vécézés egy tökéletes példa – a családtagok azon veszik észre magukat, hogy a kicsi kitolja őket az ajtón, ragaszkodva ahhoz, hogy egyedül is meg tudja csinálni. Amikor hasonlókat tapasztalunk, hajlamosak vagyunk olyanokat mondani, hogy „ne légy szégyenlős” vagy „ne foglakozz azzal, hogy mások mit gondolnak”, azonban hagyjuk, hogy magátóll próbálkozzon!

Ha a gyermekünknek képzeletbeli barátja van, miért is ne hívhatnánk be a mosdóba a kicsivel – közösen egy felfedezésre mehetünk a fürdőszobába és „megismerhetjük” egy vicces tárgy használatát. Bármi, a gyermekünk számára kínosat mókává változtatni, segíthet legyőzni a szégyenlősségét és a láthatatlan barátjukat használva segíthetünk alátámasztani az álláspontunkat.

Tippek hogy segítsük leküzdeni a picink szégyenlősségét/szemérmességét:


Hozzuk a csemeténket olyan helyzetbe, ahol megmutathatja a fejlődő érzelmeit és önértékelését, de engedjük, hogy visszatérjen hozzánk, mint egy „bázishoz” ha hirtelen öntudatos és félénk lesz.
Ne erőltessük, ha vonakodik a gyermekünk. Ha valamit visszautasít, amit javasoltunk, ne kezdjünk el vitatkozni vagy leszidni őt. Próbáljunk valami meglepőt vagy érdekest csinálni, hogy elkerüljük a konfliktust.
Ha képzeletbeli barátot talál ki a kicsi, bátorítsuk a képzelőerejét. Kérdezzünk a barátjáról – ki, vagy mi ő pontosan: állat? És ha igen, milyen színű? Ha örül a gyerek, hogy elfogadtuk a láthatatlan barátját, próbáljunk meg aktívan részt venni a játékban – segítsünk nevet adni neki és játszani vele.

Ez is érdekelhet: