Csúnya szavak a pici szájából - mit gondoljunk és hogyan kezeljük?

Lawrence Kutner

Ha figyelmesen hallgatjuk az óvodások beszélgetését, hallhatjuk, hogy a szókincsük közel sem olyan ártatlan és tiszta mint gondolnánk. Az általuk használt szavak, kifejezések között sok agresszív kifejezés is megtalálható. Néhány közülük egyszerű, felnőtt szitokszó. Mások, például a „kakifej” használata csak a gyerekekre jellemző. A gyermekek minden szó jelentését a szövegkörnyezetből tanulják meg, amelyben használjuk az adott kifejezést. Ezért van például, hogy sokszor amikor egy tipegő szomjas, akkor is „tejet” kér, ha valami mást szeretne inni. Számára az ivással kapcsolatos szó a tej. Minden szó, kifejezés jelentését abból következteti ki, mi történik, miután kimondja.

Eszköz a figyelemfelkeltésre

Ha megkérdezünk egy 4 év körüli kisgyereket aki kimondott egy csúnya szót, hogy mit is jelent ez pontosan, könnyen lehet, hogy valami ilyesmit mond majd: „Ezt kell mondani, mert akkor mindenki rámfigyel.” Ebből is látszik, hogy a legtöbb gyermek tisztában van a szavak – főleg bizonyos szavak – erejével és következményével, akkor is, ha jelentésüket nem ismeri pontosan.

Dr. Timothy B. Jay, egy pszichológia professzor a massachusetts-i North Adams Állami Egyetemen a gyerekek káromkodásával és egyéb agresszív kifejezések használatával foglalkozik. Kutatásai kimutatják, hogy itt is, - mint a legtöbb nyelvi készség fejlődése terén, - a lányok vezetnek. Egy 3-4 év körüli kislány átlagosan 23 csúnya, agresszív szót, vagy kifejezést ismer, ezzel szemben egy ennyi idős kisfiú „csak” 17-et.

Szülőként megrökönyödhetünk azon, hogy ilyen szavakat hallunk aranyos kis óvodásunktól, de fontos, hogy megértsük nem csak azt, hogy miért mond ilyesmit, de azt is, hogy valószínűleg teljesen másképpen értelmezi az adott szót, mint mi.

Erős szavak, heves érzelmek

Egy 3 éves azért is használhat „bili nyelvet”, hogy szórakoztassa játszótársát, természetesen nem szó szerint érti a dolgokat. Számára ez inkább arra való, hogy sajátjának érezze a nemrég megszerzett szobatisztaságát, vagy éppen a most folyamatban lévő harcát a szobatisztaságért.

Ugyanez igaz arra is, amikor egy ovodás a barátját „gyáva nyúlnak” nevezi. Ezek az erős érzelmek évei. A kicsik számára az egyik nagy kihívás az iskola előtti években, az érzelmek kontrollálása. Azáltal, hogy egy másik gyereket ilyen névvel illet valakit, azt üzeni, hogy ő bizony nem fél. Mégegyszer kiemelnénk, hogy a gyerek által használt nyelv visszatükrözi az adott életszakasz fejlődési sajátosságait.

Nem valószínű, hogy gyermekünket mindig meg tudjuk védeni attól, hogy csúnya beszédet halljon, hiszen mindenhol ott van körülötte : az óvodában, a játszótéren, a tévében – még akkor is, ha otthon nem hall ilyen szavakat. Az igazán nagy kihívás azt megtanítani a kicsinek, hogy mikor elfogadott ezeknek a szavaknak a használata, és hogyan tudja magát tökéletesen kifejezni anélkül, hogy bizonyos szavakat használna.

Segítő tippek

Mit tehetünk? Íme pár lehetőség:

• Rá se’ hederítsünk! Ez általában hatásos, mivel gyermekünknek nem olyan mókás a rosszalkodás ha mi nem reagálunk rá, így egy idő után biztosan elkezd majd valami mást csinálni inkább.

• Tanítsunk meg neki más kifejezéseket! Mint a legtöbb viselkedési problémánál, itt sem biztos, hogy elég ha megmondjuk gyermekünknek, hogy helytelen amit csinál. Ehelyett mindig mutassuk meg neki a másik, helyes utat, módot. Más szavak felajánlásával biztosítjuk gyermekünket arról, hogy tisztában vagyunk heves érzelmeivel, melyeket ki is fejezhet, egy elfogathatóbb módon.

• Vigyázzunk a saját szánkra is! A kicsi elsősorban tőlünk fogja majd eltanulni, mit mikor lehet és kell mondani. Óvodás gyermekünk optimális helyzetben bátorítva van az új szavak, kifejezések elsajátítására és használatára, így nem várhatjuk el tőle, hogy ne tanulja el tőlünk azokat a szavakat, amiket mi használunk a különböző helyzetekben.