Miért segíthet az, ha kisgyermekünk magában beszél?

Suzanne Dixon

A nap folyamán, ha elhaladunk kisgyermekünk ajtaja előtt, hallhatunk bentről kiszűrődő hangokat. Annak ellenére, hogy esetleg késztetést érzünk arra, hogy bemenjünk és beszéljünk hozzá, ez nem feltétlenül szükséges! Az, hogy magában beszél, számtalan módon segíthet neki.

Ezek a monológusok segítséget nyújtanak abban, hogy értelmet nyerjen a kicsi számára az adott nap, - legalábbis a New York Városi Egyetem pszichológusa, Katherine Nelson elmélete szerint.

Nelson és a kollégái tanulmányozták a „kiságy beszédet”, ami rendkívűl értékesnek bizonyult. Kimutatták, hogy azok a kisgyermekek, akik beszélnek magukban, újraalkotják saját világukat. Felidézik és értelmezik magukban a kulcsfontosságú élményeket, mint például, hogy a bölcsiben voltak, vagy egy új állattal találkoztak.

Gyermekünk azáltal, hogy ezeket a tapasztalatokat átbeszéli és újra felidézi magában, értelmezni is tudja őket. Ez fokozza az öntudatának fejlődését.

Az ilyesfajta „merengések” a gyermekek érzelmi és kognitív képességei fejlődésének része, tehát hallgassuk meg megszakítás nélkül, hogy miket is mond pontosan.

Ne érjen bennünket meglepetésként, ha a saját magunk utánzását véljük felfedezni, például szidás vagy éppen nyugtatás közben. A kicsi mindent „átvesz” ami történt vele, ami természetesen a családi eseményeket is magában foglalja.