A Szülőtől Való Elszakadás a Gyermek És A Szülő Számára

A megjegyzés tevő 2 Tagok   Megjegyzések megtekintése

Cikk összefoglaló

A szülőtől való elszakadás a gyermekkori fejlődési folyamatnak és a nevelésnek is egy normális része. Ezt fejlődési mérföldkövek jelzik, mint például a bili használatának elsajátítása, és az oviba, bölcsődébe kerülés. Ahogy gyermeke elindul a világ felfedezésére, ezek a változások új tapasztalatokkal gazdagítják őt.

A Szülőtől Való Elszakadás a Gyermek És A Szülő Számára

A szülőtől való elszakadás a gyermekkori fejlődési folyamatnak és a nevelésnek is egy normális része. Ezt fejlődési mérföldkövek jelzik, mint például a bili használatának elsajátítása, és az oviba, bölcsődébe kerülés. Ahogy gyermeke elindul a világ felfedezésére, ezek a változások új tapasztalatokkal gazdagítják őt.

Egyedül maradni és hagyni, hogy egyedül csinálja

Elszakadás és szorongás

Hogyan segítsünk gyermekünkön

Hogyan segítsünk saját magunkon

Egyedül maradni és hagyni, hogy egyedül csinálja

Ebben az időben kezdik el a gyermekek például a WC-használat szavait tanulgatni.A szülők pedig megtanulják felismerni a szobatisztaságra való érettség jeleit. A családdal és barátokkal való érintkezés, nagyobb mértékű mozgékonyság, és a növekvő szókincs, mind felkészítik a gyermeket ezekre az életében beálló, korai változásokra.Ezek az átmeneti időszakokat nehezen viselheti mindkét fél. A szülő szorongva figyel az oldalvonalról, fél, hogy gyermeke elesik az első önállóan megtett lépések után. A gyermek kezdi sajnálni, hogy búcsút kell intenie barátjának egy kifejezetten jó szórakozást nyújtó, óvodában eltöltött nap után.

Elszakadás és Szorongás

Az elszakadás megpróbáltatássá válik, amikor az elválás a szülőtől vagy gondviselőtől szorongóvá teszi a gyermekeket. Egy kis szorongás természetes, és várható is. Vegyük példaként azt, amikor elbúcsúzik gyermekétől, amikor munkába indul, “ Ne menj anya!” sír a gyermek. “Ölelj meg, ölelj meg szorosan !” Ön szörnyen érzi magát. Erőt kell vennie magán, hogy kisétáljon az ajtón. Telefonál az útról 3 perccel később, csak azért, hogy hallja, gyermeke boldogan játszik.

Az elválást nehezebb kezelni, amikor a szorongás intenzívebbé, hosszantartóvá, és visszatérővé-folyamatossá válik. A gyermek, aki nem akar óvodába menni, egy tökéletes példája ennek. Gyermeke meglepő dolgokra is képes lehet, csak hogy otthon maradhasson Önnel. Azt mondja, hogy nem érzi jól magát, fáj a hasa, és persze a végső érvelés – egyszerűen nem akar menni és kész, teljesen ellenáll.

Persze ne feledje, hogy az elválással kapcsolatos problémák főként a fejlődés átmeneti időszakaiban jelentkeznek, mint például amikor átkerülnek a nagyfiús új ágyba, vagy új kistestvér érkezéskor. Hogyha az Ön esetében ezek valamelyikéről van szó, kérdezze meg gyermekét az új szituációval kapcsolatos nehézségei felől. Kiskorú gyermekeknek szükségképpen nincs elegendő szókincse, hogy megossza velünk az átélt eseményeket, ezért játsszon gyermekével, vagy rajzoljon, hogy megértse érzéseit. Figyelje meg, mikor történik az erőteljes reakció. Azelőtt történnek, mielőtt elhagyja a házat hosszabb időre? Vagy azelőtt, mielőtt a fiatalabb gyermekét orvoshoz viszi és otthon hagyja az idősebbet? A reakciók, amiket gyermekével kapcsolatban tapasztal, rávezetheti Önt, hogyan is kezelheti az elválással kapcsolatos nehéz helyzeteket. Néhány gyermeknek például egyáltalán nem esik nehezére a búcsúzkodás egy elfoglaltság vagy esemény végeztével. Másoknak az elválás könnyekkel teli és fájdalmas. Annak felismerése, hogy az elválás mikor okoz gondot gyermekének, segíthet, hogy felkészülhessünk az ilyen helyzetekre, és készen álljunk annak kezelésére, amikor ezt tapasztaljuk.

Hogyan segítsünk gyermekünkön

Az elválással kapcsolatos problémák szintén megjelenhetnek, amikor ön először megy vissza munkába és a gyermek babysitterrel marad otthon. A legjobb megoldás ebben az esetben, ha gyorsan vesz búcsút gyermekétől. Ne búcsúzzon el többször, ez csak tovább fokozza a kisgyermek nyugtalanságát. Ugyanakkor inkább nyíltan búcsúzzon el gyermekétől, minthogy megszökjön tőle, mikor ő a másik szobában van. Hosszútávon ha egyszer csak hirtelen eltűnik, az csak fokozza a gyermek szorongását. Így akkor is aggódni fog, ha Ön csak egy pillanatra nem lesz a közelében. Ha ön nem akarja a gyermekét kitenni a búcsúzás miatt érzett fájdalomnak, ez azt is jelenti, hogy gyermeke nem megy át azon a folyamaton, hogy ön ott van vele, majd elmegy és ezután a babysitter vigyáz rá.

Az első nap az óvodában szintén egy nagyon fontos átmenet a gyermekek számára. Kutasson újabb lehetőségek után az átállás megkönnyítésére. Ismerjék meg a jövőbeli osztálytársakat, látogassák meg az óvodát nyáron, hogy csökkentse az ismeretlentől való félelmet. Néhány óvodában létezik bevezető program, ahol a szülők együtt tölthetik a napot a gyermekkel az év elején, és fokozatosan egyre kevesebb időt töltve hagyják gyermeküket a csoportban.

Hogyan segítsünk Önmagunkon

Végül vegye figyelembe az Ön saját, elválással kapcsolatos problémáit. Ha gyermeke boldogan hagyja önt ott, és abban a pillanatban, ahogy az óvodába érnek, rohan a csoporthoz, elcsodálkozik-e, “Várjunk csak egy percet! Ez azt jelenti, hogy az én gyermekem nem akar velem lenni? Ilyen könnyen búcsút tud mondani? “ Annak ellenére, hogy ez egy normális emberi reakció, fontos átgondolni, hogy a szülő saját elválással kapcsolatos problémái befolyásolják-e gyermekét. A gyermekek olyanok, mint a szivacs. A figyelmük és emberismeretük (a szüleikhez hasonlóan!) egyaránt arra készteti őket, hogy úgy reagáljanak, ahogyan szerintük ön reagál. Beszéljen barátaival, partnerével vagy más szülőkkel elválással járó nehézségeiről. Nehezebb a gyermeknek otthagynia Önt, ha érzi, hogy Ön nem akarja otthagyni őt.

Egyik módja annak, hogy megbirkózzon az Ön és gyermeke közötti elválással kapcsolatos problémákkal, ha kialakítanak egy búcsú-szertartást. A búcsú-szertartás állhat egy egyszerű integetésből, és puszi fújásból egymásnak, Ön az utcáról, a gyermek pedig az ablakból, mialatt Ön munkába igyekszik. Még egy módszer erre, ha tervbe veszik gyermekével, hogy valami szórakoztatót csinálnak együtt, ha megint együtt lesznek. Beszélgetés egy könyvtári látogatásról, vagy otthoni játékról mindkettőjüket várakozással tölti el, és ez az elválást is könnyebbé teszi. Végül jusson eszébe- felnőni nehéz, szülőnek és gyermeknek egyaránt! Viselkedés|Fejődés 14049 Miért olyan fontos a játék A játék legalább olyan fontos szerepet tölt be a gyermek fejlődésében, mint az olvasás, írás vagy számolás elsajátítása!

Kategória címkék:

viselkedés

,

dolgozó szülo

Cikk címkék:

bébiszitter / baby sitter

,

válás miatti szorongás

,

rutin

,

az életben bekövetkező változások