Miért létfontosságú az alvás a baba fejlődéséhez

A megjegyzés tevő 1 Tag   Megjegyzések megtekintése

Cikk összefoglaló

Nagy munkában az agy

A babák olyan békések és gyönyörűek, amikor alszanak. Ahogy a kis csöppségre néz, amint teljes elégedettséggel arcán alszik, akaratlanul is mosolyra görbül szája, főleg ha ez az Ön számára is azt jelenti, hogy szundíthat egy kicsit. Ha addig nem tudta, az eltelt néhány hónap valószínűleg bebizonyította Önnek, hogy az alvás minden percét meg kell becsülni. Az alvás terén tapasztalt változások világossá teszik az Ön számára, mennyire fontos is ez a tevékenység. Azonban babája számára az alvás még fontosabb jelentőséggel bír. Ön azt hiszi, babája egyszerűen álomba szenderül, ha elfárad, hogy kipihenje magát, és agya ekkor kikapcsolja a külvilág hatásait. Épp ellenkezőleg! Valójában, amikor babája mélyen alszik, agyában akkor zajlik a tanulás folyamata. Tudósok megvizsgálták az agyműködést alvás közben, és azt tapasztalták, hogy az agy bizonyos területei alvás közben a legaktívabbak. Ez az alacsonyabb szintű öntudat és csökkentett fizikai aktivitás lehetővé teszi az agy számára, hogy olyan létfontosságú feladatokat végezzen el, amelyeket az ébrenlét alatt nem lehetne elvégezni hasonló hatékonysággal.

Alvás közben babája szemei és fülei pihennek. Nincsenek azzal elfoglalva, hogy az ébrenléti állapothoz hasonlóan a környezetében zajló eseményeket befogadják. Ez teremt az agy számára lehetőséget arra, hogy ezt a figyelmet az emlékek és a tanulás rendszerezésének fontos teendőire fordítsa. Az ébrenléti órák alatt kisbabája megszámlálhatatlan élményt gyűjt, amelyek között sok új van, és agya olyan sokrétű, egymástól eltérő benyomásokat raktároz el arról, amit hall, érez, tesz vagy lát, amely további rendszerezésre szorul alvás közben. Egy kicsit talán ahhoz hasonlítható ez, mint amikor az irodában egy különösen sűrű nap után lefűzi a papírmunkát. Az emberi agy esetében, főleg a pici babáknál, ez a feladat az agysejtek vagy neuronok közötti kapcsolat létrehozását jelenti. Egy kicsit ez olyan, mintha az agy egy hatalmas elektromos áramkör volna, és mindig, amikor beindul a tanulás, egy újabb vezeték jön létre és köti össze az áramkör két részét. És bámulatos módon elég sok „új vezetéket” állít munkába az agy alvás közben. Tehát ha legközelebb azt látja, kisbabája szeme kezd lecsukódni, jusson eszébe, hogy eljött az éjszakai műszak ideje!

Honnan tudhatnánk?

Érdekes módon a madárfiókák agyán végzett kutatás szolgált létfontosságú felfedezésekkel a tudósok számára az alvásnak az agyfejlődésre gyakorolt hatásáról. A tanulmány tárgyát képező csibék a fajra jellemző természetes hangok elsajátításának korai szakaszában voltak. Ez természetes módon úgy zajlik, hogy az anyamadár hangját utánozzák. A kísérletben a madárfiókák az anyjuk énekének rögzített másolatát hallották és utánozták. A kutatók két egymástól eltérő tanulási körülménynek vetették őket alá. A csibék egyik csoportját a csipogás gyakorlása után zajmentes környezetbe helyezték a pihenéssel töltött időszakban, amelyet a csibék ébren töltöttek. A más esetben a fiókák esetében szintén sor került a gyakorlást követő zajmentes pihenésre, de ezúttal ezt az időtartamot alvással töltötték a csibék.

A tudósok elképesztő felfedezést tettek. Azok a madarak, amely a gyakorlási periódusok közötti időszakot alvással töltötték, sokkal jobban tudták utánozni anyjuk énekét, mint azok, amelyek ébren töltötték a pihenésre szánt időt. A kutatók megvizsgálták a madarak agytevékenységét is a kísérlet során. Mindegyikük agya nagyon aktív volt, amikor anyjuk hangját utánozták. Amikor azonban a szünetre került sor, és a felvételt lekapcsolták, a két csoport között eltérések mutatkoztak. Azok a fiókák, amelyek ébren maradtak a pihenőidő kezdetén azonnal csökkentették agyműködésüket. Az alvó madarak ezzel ellentétben az alvás időtartama alatt azonos szintű agyműködést mutattak, mintha csak álmukban énekeltek volna, vagy továbbra is hallgatták és feldolgozták volna anyjuk énekét. Más szóval az eredmények azt mutatják, hogy a második csoportban lévő csibék alvás közben rendszerezték, amit előzőleg anyjuk énekéről tanultak, és annak részleteit memóriájukban raktározták. Azoknak a csibéknek, akik a gyakorlással töltött időszakok között ébren maradtak, nem volt lehetőségük erre, így lassabban tanulták meg anyjuk énekét. Ha tehát legközelebb megszólal egy fülemüle és Ön meghallja, jusson eszébe, hogy az alvásnak köszönheti a madár, hogy ilyen gyönyörűen megtanult énekelni.

Alvással tanulni

Annak felfedezése után, hogy a madaraknál az alvás és a tanulás közvetlen kapcsolatban áll, a kutatások középpontjába az ember alvási tevékenysége került, hogy még világosabbá váljon a kettő közötti kapcsolat. Arra is szerettek volna rájönni, hogy vajon az alvás különböző szakaszai milyen szerephez jutnak az agyban keletkező kapcsolódások kialakulásában. Éjszakai alvásunk mély és aktív szakaszok váltakozásából áll. A mély alvás felismerhető a test kisebb mozdulatairól, illetve ebben a szakaszban nehezebben ébredünk fel. Az aktív alvás alatt álmodunk általában, ezt egy-egy rángás, forgolódás kíséri. Miután a tudósok részleteiben megvizsgálták az egyes szakaszokban tapasztalt agyműködést, rájöttek, hogy az agy nagyon eltérő működést mutat a mély és az aktív alvási szakaszokban. És mivel az előbbit az agy nagy részében lezajló lázas munka jellemzi, azt gondolhatnánk, hogy ebben a szakaszban végzi el agyunk a legtöbb munkát. Valójában azonban az aktív alvási szakasz nem az egyedüli időszak, amikor az agy nagyon elfoglalt. Közelebbről megvizsgálva kiderül, hogy az agy néhány létfontosságú része valójában az ún. nyugodt, mély alvási szakaszban a legaktívabb, amikor összességében az agy általános működése alacsonyabb szintű.

A legújabb kutatások most arra keresik a választ, hogy pontosan milyen szerep jut az alvás különböző szakaszainak, ideértve a köztük lévő átmeneteket is, abban, hogy az agy új utakat építsen a tanulás elősegítésére. Mi is történik valójában babája lehunyt szemei mögött? Hogyan hangolja össze az agy a különböző részek munkáját még összetettebb kapcsolódási útvonalak kialakítása érdekében? Mik az alváshiány fejlődésre gyakorolt hatásai? Bármi is legyen a válasz ezekre a kérdésekre, egy dolog biztos: az alvás bizonyosan létfontosságú babája fejlődése szempontjából. Alvás hiányában az agy más módot keresne arra, hogy hatékonyan újrarendezze a nap folyamán befogadott információkat és rendszerezze azokat a hosszú távú memóriában. Babája számára az információk rendszerezése az emlékek között ugyanolyan fontos, mint maga a tanulás folyamata. A nap folyamán megérintett tárgyakat, hangokra figyelt, és megfigyelte környezetét. Amikor felfedez egy érdekes tárgyat, megtapintva érzi ismeretlen anyagát, megrázza és szájába veszi, minden érzékszerve eltérő információt küld agyának erről a mókás, játékra való dologról. De amíg ébren van, addig sokszor nincs elég idő arra, hogy ez az egész egyetlen gondolati képpé álljon össze, amely lehetővé teszi, hogy teljesen felfogja annak lényegét és a többi új információét is. Nem is csoda, hogy ennyi alvásra van szüksége, hiszen egész nap állandóan új hatások érik. Ha tehát legközelebb beoson babája szobájába, hogy puszi nyomjon arcocskájára. gondoljon arra, milyen fontos munka folyik most azok mögött az aprócska lehunyt szemek mögött. Agya ki sem látszik a munkából, annyi új kapcsolódást kell létrehoznia, hogy megértse a napközben tett izgalmas felfedezéseket.

Vissza a tetejére