Csecsemők és kisbabák kommunikatív gesztusai

A megjegyzés tevő 0 Tag   Megjegyzések megtekintése

Cikk összefoglaló

Nézze meg, milyen fontos szerepet játszanak a spontán gesztusok a kommunikáció fejlődésében

Bevezetés
Semmi sem fontosabb a csecsemok számára, mint az a mély kötodés, amely szülei iránt lépésrol lépésre kialakul. És ezek az eros érzelmi szálak a szülok számára ugyanennyire fontosak. Valóban, mi is lehetne szívet melengetobb, mint a baba elso mosolya, elso gagyogása, az elso integetés, ami azt jelenti: “pá-pá”, na és az elso hangok, amelyek értelmes szóvá állnak össze!

Ebben a cikkben megvizsgáljuk a sírást, a mosolyt és a szemöldökráncolást, mint a gesztusok elohírnökeit, majd azt, hogy milyen fontos szerephez jutnak a spontán gesztusok a kommunikáció fejlodésében, végül pedig azt, hogy milyen elonyökkel és hátrányokkal jár az, ha a spontán gesztusokon túl megtanítjuk a csecsemoket egyfajta jelekbol álló Baba nyelvre.

Mikor kezdodik a párbeszéd?
Korábban úgy hittük, hogy párbeszéd akkor alakul ki, amikor a babák már rövid mondatokban képesek kifejezni magukat úgy 18-24 hónapos koruk körül. Ma már azonban tudjuk, hogy párbeszédes interakció már jóval korábban elkezdodik. A párbeszéd már a terhesség harmadik trimeszterében az anyaméhben elkezdodik. Amikor az anya érzi, hogy a baba mocorog, beszélni kezd a kis “pocaklakóhoz”. És amikor a magzat meghallja anyja hangját, megáll egy pillanatra, majd újra rugdosni kezd, mire az anya újra válaszol, ami egy újabb párbeszédet indít el. Az ehhez hasonló mini-párbeszédekre gyakran akkor kerül sor, amikor az anyuka pihen, és pocakjában lévo babája mozgását jobban érzékeli. A baba születésének pillanatától a szülok elkezdik kisbabájukkal a párbeszédet; egyszeruen nem tudják visszafogni magukat. Úgy beszélnek hozzá, mintha az mindent megértene: “Jó reggelt, édesem, hogy érzed ma magad?”, hangzik olyan éneklo hangszínnel, amilyennel csak lehet, hogy az újszülött figyelmét leginkább felkeltse. És hamarosan a baba válaszol: rugdalni kezd lábaival. Szinte akaratlanul a szülo vár egy kicsit, lehetoséget adva a csöppségnek, hogy most o következzen és tovább nyiladozzon a baba kibontakozó, nyelvhasználat elotti „beszédkészsége”.

Sírás, mint kommunikatív eszköz
Természetesen a babák sok eszköz segítségével képesek akaratukat tudtunkra adni, még mielott megtanulnának beszélni. A sírás is a kommunikatív eszközök közé tartozik? Végtére is a babák sírnak, ha jelezni szeretnék, hogy éhesek, fáj valahol, tele van a pelus, vagy csak egyszeruen társaságra vágynak. Érdekes módon a különbözo sírások egyre jobban megkülönböztethetové válnak az elso néhány hónap során, olyannyira, hogy az anyukák felismerik, mikor miért sír babájuk. Ne feledjük el, hogy a kommunikáció kétirányú tevékenység, így minél többször reagál megfelelo módon az anya a baba sírására, annál inkább megerosíti az egyes sírásfajták jelentését babájában. Na és persze a késobbiekben, a kisgyermekkorban a gyerekek nemcsak sírással fejezik ki negatív érzéseiket, hanem például öklükkel ütik az asztalt, vagy dühösen toppantanak a lábukkal. Arról, hogy vajon a sírás és a düh kifejezésének egyéb eszközei „gesztusnak” számítanak-e, megoszlanak a vélemények.

Mosoly és szemöldökráncolás, mint kommunikatív eszközök
A mosoly és a szemöldökráncolás a babák további eszközei szüleik kommunikációs viselkedésének befolyásolására. A baba elso „mosolya” valójában csak egy grimasz, de a szülok olyan elragadtatással reagálnak arra, amirol azt hiszik, egy mosolyt láttak, hogy a baba, érzékelve a kiváltott reakciót, úgy dönt, ha ez ennyire pozitív fogadtatásra talál a környezete részérol, akkor megéri gyakrabban „mosolyogni”. És így jön létre egy pozitív interakció. Sot, szülok elbeszéléseibol azt is tudjuk, hogy a babák alvás közben is gyakorolják az arcukkal való kifejezést. Nyitott már be éjszaka alvó gyermekéhez, hogy megnézze, minden rendben van-e? És ott talált egy alvó csöppséget mosollyal az arcán vagy összeráncolt szemöldökkel.

A kommunikáció korai szakasza
A kezdeti síráson, valamint a mosoly és a szemöldökráncolás korai megjelenésén túl a baba kezdetben rugdalással, és majd valamikor 3 hónapos kora körül nyálbuborékok fújásával és gügyögéssel válaszol, ha valamelyik szülo beszél hozzá. A legtöbb baba szájából azonban csak 10-13 hónapos kora környékén hangzik el az elso felismerheto szó. Ez ne tévessze meg, csemetéjét eddig sem hagyta hidegen a beszéd. Kutatások azt igazolták, hogy a csecsemok sokkal elobb tudatában vannak a nyelvnek, mint amikor elso értelmes szavaikat kimondják. Születéskor meg tudják különböztetni anyanyelvüket (amit az anyaméhben hallottak) más nyelvektol, különbséget tudnak tenni olyan beszédhangok között, mint a /pa/ és /ba/, valamint nagyon korán, már 8 hónapos korban azzal vannak elfoglalva, hogy a bejövo beszédáradatot különálló szavakra bontsák le. És bár már a kezdetektol feldolgozzák a hallott beszédet, sokkal több idot vesz igénybe, hogy a baba saját hangokat és szavakat képezzen. A gügyögés 5-6 hónapos korban kezdodik, amikor ismételgetve gyakorolják a különbözo hangokat. Mégis a sok gyakorlás ellenére még 3 vagy 4 hónapba is beletelik, mire a kisbabák száját értelmes szóhoz hasonló hangsor hagyja el.

Mi tart ilyen sokáig? Ennek egyik oka egyszeruen az, hogy az artikulációs készséget nehéz elsajátítani, amely ahhoz szükséges, hogy szájukat olyan hangok kiejtéséhez tudják igazítani, amelyek értelmes szavakat alkotnak. Valójában a kezdetekben a csecsemok nagymotoros készségei fejlettségben a beszéd artikulációjához szükséges finommotoros készségek elott járnak. Hónapokat vesz igénybe, mire elsajátítják, mondjuk az angol, a francia vagy japán kiejtést, attól függoen, hogy milyen nyelvi környezetben vannak. Az artikulációhoz használt izmok nyúlékonyak, és fokozatosan alakulnak a nyelv hatására, amelyet hallanak és próbálnak utánozni. Így a gügyögés kulcsszerephez jut az artikulációs rendszer kialakulásában. De a kisbabák hatékonyan kommunikálnak már jóval a varázslatos elso szavak kiejtését megelozoen is. Ebben játszanak alapveto szerepet a gesztusok.

Gesztusok jelentosége a kommunikációban
A beszéd kiegészítéseként természetszeruleg gesztusokat is használunk. Csak nézze meg barátait beszélgetés közben, mennyit mozgatják kezüket. Sokan gondolták úgy, hogy csak az olaszok gesztikulálnak, azonban még az ún. „konzervatív” britek által készített tüzetes tanulmányok is azt igazolták, hogy ok is sok gesztikulációval kísérik beszédüket. Megpróbált már úgy beszélni, hogy nem gesztikulál? Rá fog jönni, hogy ez megnehezíti mondandója közlését, mivel a gesztusok a beszéd természetes kíséroi. Épp úgy létezik szülo és gyermeke közötti természetes gesztikuláció, mint két felnott között.

Mik a gyermek elso gesztusai?
A gesztusok általában eléggé szimbolikusak, vagyis tükrözik a kifejezni kívánt jelentést. Például ha ön azt szeretné kifejezni, hogy enni szeretne, akkor valószínuleg a szájához emelné az ujjait, szájával az evést imitálná, holott az „enni” szó kiejtése alapján cseppet sem hasonlít magához a cselekvéshez. A 39 ország pszichológusai által használt MacArthur Kommunikatív Fejlodési Adattár a következo tizenkettot tartja a csecsemok által a kommunikáció során leggyakrabban használt gesztusnak fejlodésük korai szakaszában, általában elso életévük utolsó idoszakában:
Elorenyújtott karral mutatnak valamit a szülonek, amit a kezükben tartanak: „Nézd, mi van nekem”
Rámutatnak (elorenyújtott karjukkal vagy a mutatóujjukkal) valami érdekes tárgyra vagy eseményre: „Te is nézd meg velem ezt az érdekes dolgot” A szülo felé nyúlnak és odaadnak neki egy kezükben lévo tárgyat: „Vedd el”
Önmaguktól búcsút intenek, amikor valaki távozni készül: „Viszlát” Felfelé nyújtóznak: „Vegyél fel az öledbe”
Oldalt irányban ingatják a fejüket: „Nem”
Bólintanak a fejükkel: „Igen”
Ujjaikat zárt szájukra helyezik, azt jelezvén: „Ölelés”
Kérnek valamit kinyújtott karral és tenyerüket kinyitják, majd ökölbe szorítják: „Azt akarom” vagy „Nyisd ki”
Puszit küldenek a távolból: „Szeretlek”
Megnyalogatják a szájukat egy „nyami-nyami” arckifejezéssel: „Ez finom”
Felhúzzák a vállukat és/vagy tenyerüket felfelé fordítják: „Mind elfogyott” vagy „Hova lett>”
A legtöbb kisgyermek elso életévéhez közeledve és második életévük elso felében kezdi ezeket a gesztusokat használni. Természetesen ezek közül a baba számos gesztust a szülok által a beszélt nyelv kísérojeként használt természetes gesztusokból tanul, de ahhoz, hogy ez a gyermek saját gesztus rendszere legyen, spontán módon kell megjelennie, nem pedig az olyan szüloi gesztusok utánozásaként, amit a gyermek az imént látott. Tehát ha éppen most intett valakinek búcsút, és gyermekét is arra ösztönzi, o is integessen, az nem számít spontán gesztusnak. Csak akkor számít annak, ha ez gyermeke spontán reakciója arra, hogy valaki elhagyja a szobát, anélkül, hogy ön felszólítja erre.

Rámutatás, mint az egyik legfontosabb, korai kommunikatív gesztus
A fent felsorolt gesztusok között már említettük azt az általános mozdulatot kisgyermekkorban, amikor karjukat kinyújtva mutatóujjukkal rámutatnak valamire. Érdekes módon a rámutatás kifejezetten emberre jellemzo tevékenység. Az evolúciós fejlodésben legközelebbi rokonainknál, a csimpánzoknál sem a rámutatás, sem pedig a kétujjas (mutató-, és hüvelykujj közötti) csípo-fogás nem figyelheto meg. A legtöbb, amire képesek a csimpánzok, hogy egy kisméretu tárgy felemelésekor a hüvelykujjukkal a tenyerükhöz szorítják azt. Azonban a rámutatást még sohasem figyelték meg náluk. A rámutatás azonban általánosan megfigyelheto a babák esetében. A babáknál a helyes rámutatás kb. 9 hónapos korra alakul ki, mikor a picik már tökéletesítették csípo-fogásukat. 9 hónapos koruk elott a babák általában ökölbe szorított kézzel, és kinyújtott karjukkal mutatnak arra a dologra, amit szeretnének. A pszichológusok ezt „instrumentális rámutatásnak” nevezik. Amikor azonban a rámutatás már a mutatóujjal történik, azt is jelentheti: „Nézd, ott történik valami érdekes, amit akarom, hogy te is láss.” Ezt „deklaritív rámutatásnak” nevezzük, és valamikor az elso születésnaphoz közelítve alakul ki a babáknál. Ez egy igazi mérföldkonek számít. Tehát még egyszer kiemeljük: a szülok gesztusokra adott érdeklodo reakciója az, ami a babát arra ösztönzi, hogy megismételje a rámutatást.

Baba jelbeszéd
Lehetséges-e elébe mennünk a baba természetes gesztikulációs fejlodésének azért, hogy megkönnyítsük a baba és a szülok között párbeszédet? Pontosan ezt a kérdést tette fel magának néhány gyermekpszichológus. Kíváncsiak voltak, hogy meg lehet-e tanítani a csecsemoket kommunikálni kezeik segítségével arra az idoszakra, amikor szájüregük még nem elég fejlett a beszédhez szükséges hangok megformálására.
Másképp megfogalmazva arra voltak kíváncsiak, hogy kihasználhatják-e a babák kézügyességét, amelyrol ismeretes, hogy korábban kialakul, mint a beszédkészség. Az eredmény a „Baba jelbeszéd” lett, amely a csecsemo és a szülok közötti kommunikáció megkönnyítését szolgálja.

Mi a Baba jelbeszéd?
Mindenekelott fontos tisztázni, hogy a Baba jelbeszéd nem egy nyelv, hanem a beszélt nyelv szimbolikus kiegészítoje. A Baba jelbeszédet mesterségesen létrehozott kézi jelzések alkotják, amelyek szimbolikusak, ami azt jelenti, hogy a gesztusok erosen köthetoek az adott tárgyhoz vagy eseményhez. Hogy egy konkrét példán keresztül szemléltessük, mirol is van szó, a Baba jelbeszédben az „éhes” kifejezésére kinyújtjuk a nyelvünket és megnyaljuk a szánkat, ezzel egy idoben jobb kezünkkel lefelé és felfelé simogatjuk hasunkat; az „álmos” megfeleloje, ha mindkét mutatóujjunkkal szemünk fölé mutatunk, majd leejtjük ujjainkat és szemeink lecsukódnak. Néhány Baba jelbeszédben használt jelet a valódi jelbeszédbol vettek át, - különösen azokban az esetekben, amikor a jelek szimbolikusak - de a valódi jelbeszéddel ellentétben, amely a beszélt nyelvekhez hasonlóan gyors egymásutánban sok jelet fuz össze teljes mondatokká, a Baba jelbeszédnek nem része egy, az igazi nyelvekhez hasonló gazdag nyelvtan, hanem a különálló szavakból vagy legfeljebb 2-3 szóból álló, gyermekekre jellemzo, egyszeru beszédmód jellemzi, mint például „baba álmos”.

Aminek nem nevezheto a Baba jelbeszéd
A Baba jelbeszéd nem egy nyelv. Nem azonos például a Brit Jelbeszéddel (BSL). A BSL egy kiforrott, emberek által használt nyelv gazdag szókészlettel és összetett nyelvtannal. Bármi, ami a beszélt nyelvben elhangzik, kifejezheto a valódi jelbeszéddel, még nagyon absztrakt vagy hipotetikus elképzelések is. A kéz, az arc és a testhelyzet mind kiegészíti a jelbeszédet, levegoben lévo kéz formája és helyzete pedig létfontosságú szerepet játszik. Még suttogni is lehet a jelbeszédben, ha kezünket ölünkhöz közel tartva lecsökken a jelbeszéd szokásos tere (félgömb alakú tér a jelbeszédet használó elott). A BSL nyelvtana ugyanúgy különbözik az angol nyelvétol, mint például az angol nyelvé a franciáétól. Minden egyes jelbeszédet a világon az azt használó siket közösség alakította saját szókészletével és nyelvtanával. Összességében a Baba jelbeszéd nagyon sokban különbözik a valódi jelbeszédektol.Hogyan használható a Baba jelbeszéd?Fontos megjegyezni, hogy a babák csak akkor képesek elsajátítani szavakat és a Baba jelbeszédet, ha a megfelelo kognitív készségek, mint például a figyelem megosztása, már kialakultak. Más szóval a babának képesnek kell lennie szemkontaktust tartania a szülovel, követni a szülo pillantását egy megnevezett és/vagy jelölt tárgyra, és felfogni, hogy az a szó, amit a szülo kiejtett és/vagy Baba jelbeszéddel jelölt az adott tárgyra vagy eseményre vonatkozik. Ezek a készségek az elso életév folyamán lassan fejlodnek ki. Természetesen a babákat meg lehet tanítani hangok vagy a Baba jelbeszéd utánzására, azonban ha nem szimbolikusan használják oket, ezek csupán motoros minták maradnak, és nem sok közük lesz a jelentésükhöz.

A Baba jelbeszéd használói szerint annak ellenére, hogy ezt a babáknál 6-7 hónapos korban már be lehet vezetni, akkor muködik a legsikeresebben, ha 11 hónapos kor körül kerül bevezetésre, amikor a baba már sok hangot képes kiadni és egyértelmuen felhívja a figyelmet a környezetében lévo dolgokra. A Baba jelbeszédet mindig a beszélt nyelvvel együtt használjuk: Ha az anyuka azt mondja: „Álmos vagy?”, mialatt a Baba jelbeszéd „álmos” jelét mutatja. Minden esetben a szüloknek törekedniük kell arra, hogy a szavakat és a Baba jelbeszédet párhuzamosan használják. Ezek a kommunikatív szimbólumok a beszédben elhangzó szavakat nem hivatottak helyettesíteni.

A Baba jelbeszédre leginkább úgy kell gondolnunk, mint „könnyített gesztikulációra”. Másként megfogalmazva a Baba jelbeszéd alapja a természetesen kialakuló, azonban korlátosabb hajlandóság a gesztusok szimbolikus használatára. A szülok természetesen sok gesztust használnak, amikor babájukhoz beszélnek: amikor elbúcsúznak tole, puszit adnak neki, megölelik, mind elfogyott, és ehhez hasonlók. A Baba jelbeszéd egyszeruen csak kihasználja ezt a természetes hajlandóságot.

A Baba jelbeszéd segíti a beszédfejlodést?
Néhány gyermekpszichológus azt állította, hogy azok a kisbabák, akiknek szülei használták a Baba jelbeszédet, elso gesztusjelüket 3 hónappal korábban produkálták, mint elso szavaikat. Az összes kapcsolódó irodalom mélyebb áttekintése után azonban az derült ki, hogy a megfelelo elemzések elvégzése után az elso kimondott szavak és az elso Baba jelbeszéd jelek körülbelül azonos idoben jelentkeztek. Ez logikusnak tunik, ha arra gondolunk, hogy mind a Baba jelbeszéd, mind a beszéd vonatkozásában bizonyos kognitív elofeltételeknek eloször ki kell fejlodnie. Minden baba ugyanúgy tanulja meg a Baba jelbeszédet?

Valójában a Baba jelbeszéddel foglalkozó tanulmányok azt mutatják, hogy nagy, egyéniségfüggo különbségek mutatkoznak arra vonatkozóan, hogy a babák használják-e a Baba jelbeszédet vagy sem. Az elso 5-15 gesztus szimbólumról az derült ki, hogy: néhány gyermek hamar kezd beszélni és nem tanúsít nagy érdeklodést a gesztus jelek iránt; néhány gyermek mind a beszédben, mind a Baba jelbeszédben párhuzamosan gyorsan fejlodik; néhányan pedig mindketto elsajátításában lassan haladnak. A babák hajlamosak arra, hogy bizonyos dolgokat jelekkel, míg másokat szavakkal kommunikáljanak. A „flower” (virág) szó kiejtése nehéz a szó eleji mássalhangzó torlódás miatt (fl), így a Baba jelbeszédre tanított gyerekek elonyben részesíthetik a „virág” jelölését (egyszeruen a kéz megszagolása), ahelyett, hogy a nyelvtöro szó kiejtésével próbálkoznának. Más esetekben viszont a beszéd szavakat részesítik elonyben a babák. Végezetül a tanulmányok azt támasztják alá, hogy a Baba jelbeszéd használata gyors ütemben szorul vissza 19 és 26 hónapos kor között, majd ezt követoen a legtöbb gyermek esetében teljes egészében eltunik. Majdnem minden gyermek esetében tapasztalható egy olyan bimodális idoszak, amikor a babák a beszédet és a jeleket egymás mellett párhuzamosan használják.

Árthat a Baba jelbeszéd bevezetése?
A kutatásoknak az az eredménye, hogy bár a Baba jelbeszéd nem különösebben gyorsítja a nyelv elsajátítását, de bizonyos, hogy nem is hátráltatja azt. Természetesen a legtöbb anyuka sikeresen kommunikál kisbabájával a Baba jelbeszéd nélkül is, hamar megtanulják a csöppség különbözo sírásának jelentését, és úgy tunik, a beszéd hiánya okozta akadály sem állhatja útját annak, hogy az elso néhány hónapban baba és szülo megértse egymást. Azonban ha a szülok úgy döntenek, hogy használják a Baba jelbeszédet, gyakorlásra van szükségük, hogy folyékonyan tudják használni a jeleket, mielott a babánál is bevezetik oket, így használatuk a beszéd teljesen természetes kísérojévé válik. Mindenekelott nagyon fontos, hogy az anyukák és az apukák teljesen természetes módon beszéljenek és kommunikáljanak babájukkal, és ne vegyék fel a tanárnéni/tanárbácsi stílust.

Végül a Baba jelbeszéd hasznos lehet, ha a családban már elofordultak nyelvvel kapcsolatos tanulási zavarok vagy késoi beszédtanulás, különösen kisfiúk esetében. Érdemes észben tartani, hogy a gesztusnyelvek egyes formáit, mint például a Makaton-t évtizedek óta használják tanulási zavarokban szenvedo gyermekeknél, így ebbol a megközelítésbol vizsgálva a Baba jelbeszéd nem új találmány. Ennek a kifejezetten a tanulási zavarokban nem szenvedo kisbabákkal foglalkozó ága az, ami új keletu.

Javítja a társas érintkezést a Baba jelbeszéd használata?
Léteznek a szakirodalomban azt alátámasztó állítások, miszerint a Baba jelbeszéd használata javítja a szülo és a gyermek közötti érintkezést, azonban ezeket az állításokat nagyon nehéz értékelni a vizsgálatra alkalmas csoportok hiánya, ill. a kevés számú minta miatt. Ha az igaz lenne, hogy az éneklés javítja a társas érintkezést, és a csecsemoket kiegyensúlyozottabbá teszi, akkor az is igaz lenne, hogy a hallássérült, gyermeküknek éneklo szülok hallássérült gyermekei is kevésbé nyugtalanok, mint a nem hallássérült gyerekek, és nem mennének keresztül a rettenetes kettes idoszakon! De áll rendelkezésre ezt a feltevést alátámasztó adat. Habár néhány szülo örömét leli a Baba jelbeszéd használatában, mások számára túl elvont, és rövid idon belül feladják a dolgot. Éppen ezért csak akkor dönt okosan a szülo a Baba jelbeszéd használatáról, ha mint szülo, természetesnek találja azt. Valóban, ha egy szülonek komolyan át kell gondolnia, mit is próbál babájával közölni, akkor az már nem mondható természetesnek. És ami a legfontosabb, hogy a Baba jelbeszédre sohasem szabad úgy tekinteni, mint mondjuk a baba IQ-jának fejlesztéséhez használt eszközre, mert ekkor a szülo akaratlanul is tanító üzemmódba helyezi magát, és a Baba jelbeszédet már nem az egymással kommunikálás örömét a természetes gesztusok segítségével fokozó eszközként fogja használni.

Összegzo gondolatok
A Baba jelbeszéd, amennyiben természetes módon használják, egy szórakoztató, gesztusokon alapuló kiegészítoje a beszédnek, de természetesen semmi esetre sem helyettesítheti a Baba jelbeszéd a beszédet, könyveket vagy játékokat. Bár egy tanulmány sem foglalkozik az alvás közben tapasztalható gesztusokkal, azonban nagyon is lehetséges, hogy az agy alvás közben dolgozza fel a gesztusok elsajátítását, a babák pedig ekkor gyakorolnak néhány kommunikatív jelet. Egy kifejezetten kedves történetet mesélt el egy amerikai anyuka, akinek kisbabája sok gesztust használt:

"Az elemlámpa jelét o maga találta ki – jobb kezét felemeli kb. 15 cm-re az arcától, tenyerével arca felé, ujjai szétnyitva, majd kezét a fül és a száj vonala között mozgatja ide-oda. Ez az elemlámpa jele, és csak ezt használja erre a tárgyra (néhány jele több jelentéssel bír—van egy olyan, ami jelenti a „tüzet”, a „juice-t”, és a „pillangót” is!—néha eléggé összekavar!). Következetesen ezt a jelet használja, ha meglát egy elemlámpát, legyen az igazi, vagy lássa azt egy könyvben. Soha nem figyeltem ot alvás közben, így nem tudom, korábban is csinálta-e már ezt, de teljesen lenyugözött. És mivel kétszer is megismételte a jelet kb. másfél perc eltéréssel, nem úgy tunt, mintha véletlenül csinálta volna, hanem inkább úgy, mintha arra válaszolna, amit álmodott. Jelenleg kb. 30 jelbol áll a „szókincse” – de azt hiszem, többször kell álmában figyelnem, hogy megtudjam, mi másról álmodik még!"

Ha a szüloknek sikerül teljes természetességgel használni bimodálisan a gesztust/beszédet, akkor a Baba jelbeszéd gazdagabbá és élvezetesebbé teheti a babával folytatott érintkezést. A cél mindenképpen az, hogy kisbabánk boldog és aktív legyen, hogy egyre függetlenebbé váljon a kommunikációban, és hogy teljes értéku párbeszédet folytasson másokkal. Hogy ezt a beszéd és a természetes gesztusok vagy a beszéd és a Baba jelbeszéd segítségével érjék el, az már az ön személyes döntésétol függ.

Kategória címkék:

fejlődés

Cikk címkék:

kötelék

,

magzatmozgás

,

jelbeszéd

,

nyelv

,

érzékek

,

testbeszéd